videó játék, mozi, apple, fotó, kocsi…
Ma este adták a videójáték ötletből készült Silent Hill c. filmet a TV2-őn. Anno nem játszottam a játékkal, sőt a többi hasonló fisi-fosi “survival horror”-t is igyekeztem kikerülni. Bár egyszer 15 percet toltam az eredeti Ring filmből készült Dreamcast thriller játékot, de akkor, éjfél körül nem tűnt ez annyira jó ötletnek. Ellenben mindig szerettem volna egy, a Resident Evilhöz készült spéci kontrollerből egyet… Kell magyaráznom?
120.000 kínai játékost bannoltak egy helyi MMO-ban, a Cabal-ban, mert meg nem engedett módon, külső program használatával próbálaták javítani Avatarjuk képességeit. Később megjelent egy felhívás játék forumának oldalain, hogy ha fél liter vért adnak véradás keretében, akkor úgy visszakapják letiltott karaktereiket, hozzáférésüket… Állítólag a játékot üzemeltető cég, a Moliyo, más játékosok számára is felajánlotta, hogy ingyen játszhatnak a játékkal ha részt vesznek a véradó akcióban. Nem tudom idehaza hányan WoW-oznak, de lehet sokat lendítene egy ilyen akció az itthoni vérkészítmény helyzeten is.
Milyen madár az, ami:
Tetem nem volt, szerintem csak megkoccoltam. Legalábbis remélem.
Talán tavaly nyáron volt nagy felhajtás a Lonelygirl15 néven bloggoló, videócastoló körül. Hatalmas rajongói (és utálói) tábort gyűjtött magának a youtube közönségé között és persze Internet szerte. Mindenki körmét rágva várta, hogyan alakul a hétköznapi tinédzsertörténetként indult sztori, miféle titkos kultusz gyermeke a főszereplő lány. Aztán persze volt nagy leleplezés, meg minden. Érdemes utánanézni a wikipédián ennek az érdekes internetes média-hack -nak. Amiről viszont lemaradtam, hogy az amatőr fikkantásokon kívül, profi ellen/karikatúra sorozat is jelent meg a témában, magán a youtube-on. Carmen Electra főszereplésével, lonelygirl362436 néven jelent meg a paródia, amiben egy epizód erejéig az eredeti sorozat egyik szereplője, a Danielbeast-et játszó Yousef Abu-Taleb is megjelenik.
Most kivételesen nem vmi őrült, japán, wiimote-os, virtuális főzős játékról akartam írni, hanem a tegnapi konyhai élményemről. Képet direkt nem készítettem az alkotásról, mert az albérletben, a többiek mindig kiborultak az általam kreált kaják látványától. Szerintem tök jó ízű dolgokat csináltam, nem értem mit voltak úgy oda. Szóval tegnap mindenki az irodából vagy terepen volt ügyfélnél, vagy nyaralt, ezért úgy döntöttem otthon dolgozom. Délben aztán befordultam a konyhára, mint Petőfi Sándor és alapanyagok után néztem.
Díszítésnek kolbászkarikákkal tálaljuk. Jó étvágyat kívánok!
Sorra jelennek meg a cikkek a polcokon álló drága PS3-akról és rekord mennyiségben fogyó Wii-ről, amiből még mindig nem tudnak eleget gyártani. Februárban még az USA-ban is a Nintendo állt a hardware eladási listák élén (Wii és DS karöltve), harmadik a PS2(!) és csak a negyedik az Xbox360. Nagy rajongója vagy az N-nek, de azért ezt én sem értem. Low-tech, tavaly előtti technikát alkalmazó kütyükkel hódítanak, minimál játékokkal, igazán ütős és átfogó launch játékcsomag nélkül. Vajon meddig lehet tartani ezt az ütemet, mikor fogy ki a szél a vitorlájukból? Egyszerűen félelmetes amit a hordozható gépek piacán művelnek, mert anélkül hogy millió megapixelekkel és 100 MHz-ekkel dobálóznának, évek óta uralják a piacot. Nagyon-nagyon sok eladott géppel:
Az utolsó hightech gépük az N64 volt (1996), ami elég szép számban is fogyott (33M). A Gamecube már csak alulról konvergált teljesítményében a kortársaihoz és talán jobban jártak volna ha abba is inkább két összeszigszallagozott GBA-t raktak volna. Mindenesetre a Wii-t szerintem most csak a WiiSports hajtja, sok casual gamer csak emiatt a játék miatt vásárolja. Igaz a Nintendo hardware-en is keresnek, de akkor lesz sikeres történet a Wii, ha növelni tudják az egy gépre jutó eladott játékok mennyiségét. És ahhoz tuti autós, rpg meg lövöldözős játékok kellenek… És persze mind online…
Nem is tudom hol olvastam a cikk beharangozóját, de annyira felhúztam magam rajta, hogy eszméletlen. Mert a cikk címe az, “milyen TV-t válasszak AppleTV-mhez”, de persze a rövidítések magyarázatán és négy készülékajánlaton kívül (fizetett hírdetés?) semmi értelmes nincs benne. Ezt meg akár egy Mediamarkt katalógusban is megtalálhatom. Persze igazából azon kaptam fel a vizet, hogy én még egyetlen TV&Mac kombinációt nem láttam, amiben sikerült volna natív felbontásban meghajtani az TV-t. (a legtöbb jelenlegi elérhető arú készülék felbontása 1366×768 képpont) Gyenge/hiányos Apple driverek? Lehet. Mindenesetre minimum megírtam volna, hogy van ilyen probléma és számoljon vele a kedves vásárló aki ilyen, beruházásra készül.
Aki persze bátor és nem olyan puhány mint én, az próbálkozhat két 3rd party alkalmazással a fent említett felbontás eléréséért: SwitchResX, DisplayConfigX.
Ui: ja és hogy miért nem jövök lázba az AppleTV-től? Milyen dolog az már, hogy nem képes magától podcastokat szinkronizálgatni? Mert nem feltétlen akarom a kedvenc snowboard podcastom 80MB-os epizódjait a notebook-om tartani, meg arra figyelni, hogy el ne indítsam az iTunes-t amíg nem vagyok tartósan broadband Internet közelben, mert egyből kezdi leszedni az adásokat. Ellenben este lehuppannék a TV-m elé, hogy megnézzem, aznap miket töltött le a kicsike míg én távol voltam. És nem akkor szeretnék Libraryt szinkronizálni az AppleTV meg a notebook között. Uff!
Sikerült az elmúlt napokat Internettől és térerőtől távol tölteni és a pesti eseményekről is csak remote módon értesültünk. Mert persze kíváncsian vártunk, hogy a média által beharangozott (molotov-koktél gyárak, előzetes rendőri intézkedések) “forradalom”-ból mi lesz… De aztán a nagy balhé is elmaradt, meg hát csodálatos időnk is volt a hosszú hétvégén végig. Régen csináltam ennyi fotót is már (szinte tele a notebook merevlemeze, időszerű a nagytakarítás). A tervek szerint a flickr-re fel is kerül pár vállalható kép, mert az esti bulikban is sikerült pár introspektív portrét csinálni… Vasárnapra meg elkapott vmi gyíkság, talán a sok zsíros kaja (szarvas pörkölt, sült oldalas… igazí zsírtúrát tartottunk) vagy a sok szesz, de minden esetre semmi nem maradt meg bennem két napig. Ma is csak egy csomag kétszersültön meg egy üveg ásványvízen vegetálok.
Szinte nem lehet másról hallani az utóbbi pár napban a hazai Web(2.0) megmondó blogokban mint a Twitter-ről. Ami nem más mint egy fajta mikroblog, rövid, sms-nyi bejegyzésekkel, amikben – az oldal megálmodói szándéka szerint – a felhasználók elmondják épp mit csinálnak. Nem érdekelt volna az egész dolog, ha nem botlom bele az általam igen nagyra tartott iconfactory cég kis alkalmazásába, ami gyors, jópofa és egyszerű módot kínál a twitter bejegyzések feltöltésére. (Már megint az eyecandy vett le a lábamról… de hát ezek a srácok a UI/icon design Jonathan Ive-jai.) Persze ahhoz, hogy kipróbáljam, regisztrálni is kellett egy account-ot… Tényleg nagyon primitív, mondhatni elemi dolog és nem is az fogott meg, amiről a legtöbb helyen olvastam, hanem a pszichológiai hatása. Simán lehetne terápiás jelleggel is használni, mindenféle GTD tool és metodológia helyett, az időbeosztással küzdőknek. Az ember szembesül vele, hogy mivel tolja el az időt a nap folyamán és az input box felett állva inkább gyorsan csinál vmi hasznosat, elvégez vmit, minthogy akárcsak magának leírja, mi mással üti el az időt. 
Itt megy a pörgés
> Sam. Joe > ...
> Mithorn > Csanád > ...
> zephyr > punkdsi > ...
> Máté > ...
> zephyr > ...
> zephyr > constructor > Rolex-8 > ...
> Hedi > ...
> andris > Jofkov > zephyr > andris > ...