
Ha már a 80-as évek buzizenéjét emlegettem az előző post-ban, akkor gyorsan megemlékeznék az éra meghatározó rétegzenekarairól is.
- Front 242 – az EBM (electric body music) műfaj egyik meghatározó képviselője a belga banda (az angol Nitzer Ebb mellett). Legismertebb számuk a Headhunter, melynek videóját az az Anton Corbijn rendezte, aki később a Depeche Mode trademark megjelenését, image-ét is megálmodta. Eredetét tekintve egyébként ezt a 80-as években megjelent és akkor virágzó irányzatot, a brit ipari zenéből és a német elektro-punkból származtatják. A 90-es évek közepére kifújó mozgalom azért nem tűnt el nyomtalanul, olyan előadók számára szolgált inspirációul mint az idén nyáron hazánkba látogató Trent Reznor által vezetett Nine Inch Nails.
- Frontline Assembly – az EBM farvizén evező kanadai “elektro-ipari” banda, melyet a Skinny Puppy-ból kilépő Bill Leeb alapított. Sokak kedvence a Mindphaser számukhoz készült cyberpunk hangulatú videójuk, melyben mecha-k ontják az ólmot az ellenre és az Alien2-ben látotthoz hasonló páncélozott csapatszállító járművön döngetnek a főhősök. A videó egyébként az 1989-es japán Gunhed c. film jeleneteiből készült, az együttes saját képsoraival megspékelve. Klasszik!
- Bery Ary és Gombóc – Akkor amikor idehaza az ifjú Geszti Péter szövegeivel operáló Első Emelet jelentette a pop zenét, amikor Ákos még az “Ede és a Bonanza Banzai” néven futó iskolazenekarával indul a Csillag születik tehetségkutató versenyen, akkor készült a Szerelem Első/Második vérig c. film és annak zenéje… Ami megelőzte korát. Talán a Depeche Mode vonalhoz lehetne hasonlítani őket komor, mégis reményteli dalszövegeikkel és a Dés László által komponált dallamos zenéjükkel. Hiába dúdolta, énekelte egy ország ifjúsága a moziból kijőve a film betétdalait, a monopol helyzetben lévő Hungaroton lemezkiadó akkori vezérigazgató helyettese, Boros Lajos, nem találta kiadásra alkalmasnak az anyagot. Filmgyár minimál példányszámban megjelent kislemezét pedig szétkapkodták. (akinek van még belőle, kérem jelentkezzen!)





Szerintem azért nem akarták kiadni a “Szerelem első vérig” zenéjét, mert Bery Ary siralmasan énekelt. “Tisztán” emlékszek, mert két hete néztem meg a filmet
hát magának a műfajnak nincsenek komoly követelményei hang tekintetében.
én úgy emlékszem rá, hogy annyira nem volt gáz és ezt kb a fent linkelt videó is alátámasztja. persze nem egy Pavarotti. de majd csinálok egy bejegyzést a többi hasonló hazai próbálkozásról is. 5let együttes, Br Beat, Crash, The Voice… csak találjak róluk vmi anyagot!