Épp a Nokia N810 -et meg az iPhone-t vesézik ki, hasonlítják össze az elvtársak egy blogbejegyzés kommentárjai között:
“Ezen kívül úgy 10 dekával nehezebb (maradhat?)”
Monthly Archive for October, 2007
Az utóbbi időben kipróbáltam pár játékot, ezekről röviden:
Castlevania: The Dracula X Chronicles
Annyi fórumot olvastam meg pozitív véleményt a játékról, hogy amikor a psp-s verzió bejelentésre került, nagyon megörültem. Kipróbálása után, rögtön az elején rájöttem, hogy a játék pokolian nehéz. Nem kicsit, nagyon. Másfél éve a Ghost n Goblins psp -s változatában (ami szintén a “nem könnyű” kategória) a feléig jutottam, pedig szerintem az nagy szó, tekintve a földhözcsapkodós mivoltát. Szóval most majdnem két órát eltöltöttem vele, és leginkább bosszantott. Vártam, hogy élvezni is fogom, de mire ez megtörténhetett volna meghaltam. 
Bosszantott azért is, mert közben nagyon jól nézett ki, hozta a szintet minden téren, és nagyon tetszett hangulatra. A mentési rendszere is pocsék, összességében ráhagytam. Ez nem élvezet, ez anyázás. (most beleolvastam a külföldi értékelésekbe, és más is panaszkodik…)
Sega Rally
Greg felizgulva, otthon heverészve (ugye most pár hétre pihenőre küldve) ezt tolja, én is kipróbáltam. Akkora sikert nem aratott nálam mint nála, időmérőkön köröztem már csak az irányítás megszokása miatt, nem rossz, nem rossz, de ennél semmi több, erős közepes. Maradok az Outrun Coast2Coast-nál PS2-n az arcade kategóriában, illetve lehet, hogy utánakeresek a psp-s változatnak.
Crash of the titans
Valaha ezt a sorozatot a róka főszereplésével a Naughty Dog fejlesztette (most az Uncharted Drake’s Fortune-t kalapálják lelkesen) de kikerült a kezükből, és folyamatos hanyatlás van -olvasni ezt a neten a rajongói oldalakon. Én személy szerint PS2 -n játszottam vele, az nagyon tetszett. Mivel semmilyen másikkal nem toltam előtte, nem volt viszonyítási alapom, mindenesetre innovatív volt és tetszetős, a nehézséget jól adagolta. A PSP -s változat ehhez képest szerintem visszalépés, nemcsak a grafika miatt. Mászkálós/gyüjtögetős/ölős gém, ami félig-meddig eredeti megoldásokat is tartalmaz, (irányítható szörnyeket pl) de ezek a tetszetős részek se tudják elvenni azt a laposságot, amit a folyamatos gyakás jelent, az ehhez tartozó framerate zuhanásokkal. Szóval egyrészről tetszik, másrészről nem, de 3-4 óra játék után mégis ráuntam.
Monster Hunter Freedom II.
Sosem játszottam a sorozattal, ennyit tudtam róla: “A szörnyvadászós játék amibe több 100 órát lehet beletenni”. Az első részt próbáltam psp-n egy éve, akkor nem kötött le, ezt az újat viszont úgy döntöttem kipróbálom. Jelenleg ott tartok, hogy a tréning küldetéseket tolom, meg szokom az irányítást. Egy óra teszt után a következők jöttek le. A játék psp-hez képest gyönyörűszép, hibátlan tiszta munka. Kidolgozottak, szépek a mozgások is, nem is láttam ilyet a kis gépen. Rengeteg a lehetőség, a “szimpla” szörnygyakáshoz képest sok is (csak viccelek, a játék több ennél bőven), tényleg nem egy fél órás kaland a buszon. Kíváncsi vagyok mennyire bonyolítódik túl az idő haladtával, illetve, hogy mennyire laposodik el. Mindenesetre ez a legígéretesebb a 4 játék közül, a Castlevania lehetett volna a másik befutó, de az értelmetlenül nehéz.
A net hangos volt a Capcom bejelentésétől, hogy a Ps2 n és Psp-n befutott MH sorozat folytatása Wii-re vándorol Ps3 helyett. A Dragon Quest után már meg sem lepődtem, mindenesetre a Ps tábornak jó hír, hogy a napokban olvastam, hogy a Capcom idővel hoz Monster Hunter-t a gépre, csak győzzük kivárni.
Ilyen teherautót kap a feleségétől születésnapjára, akinek a quake írás a munkája és az űrhajóépítés a hobbija.
Update: a NASA holdraszálló építő versenyén most nyertek 350.000 dollárt. Az 1.000.000-os díjról igaz most lecsúsztak, de a srácok most sem adják fel. Up, up and away!
Egy 18 éves angol srác által készített videó lesz az Apple hivatalos ipod touch reklámja (HD minőségben újra forgatva/vágva), írja a NYTimes. Maga a kreatív “folyamat” hasonlóan történt mint az én drum’n'bass mash-up -om során: meglát termék, meghall zene -> ó, hát ezt össze kellene aprítani! internetről vadász videó alapanyag. vágás zenére. Tökre azonosulni tudok az élménnyel, mert anno nekem is fülig ért a szám, miközben alakult a videóm és éreztem mennyire jól összekapcsolható két dolgot találtam, mennyivel jobban él egy adott képsor egy eltalált zenével. És annyira természetesnek és triviálisnak tűnik ez a harmónia, ez az egymásra találás, hogy nem is érti az ember a sok über pozitív visszajelzést.
Nyilván jó marketing az Apple számára, hogy ilyen módon felkarolja a kreatív rajongóit, azokat akikről a tipikus Apple felhasználó képét is mintázzák, akik “másképp gondolkoznak”. De azért szokatlan egy olyan cégtől aki nem feltétlen riad attól vissza, hogy innen-onnan ötleteket kölcsönözzen egy reklámhoz. Egy olyan cégtől, akinek a vezetőjének a szájából már hallottunk olyan kijelentést, miszerint “a jó művészek másolnak, a nagy művészek lopnak“. (Egyébként ez a mondás is Pablo Picasso-tól származik.)
Update: közben megjelent az Apple oldalán a végleges reklám. Szinte képkockáról képkockára Nick videója, abszolút maradt az eredeti koncepció. Max a Foo Fighters került be két villanás erejéig…
Ugyan már itthon vagyok pár napja, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennék szoba- ill. ágyfogságra ítélve. Fekve töltöm a napom nagy részét. De legalább alkalomszerűen kikelhetek az ágyból, igaz ez nem egy triviális procedúra… hogy ne kelljen minden egyes ágyból kikászálódáshoz múmiaszerűen betekerni fáslival a lábam, kaptam egy “anti-embólia, kompressziós harisnyát”, amit ugyan macera felhúzni, de egyszerűbb mint naponta tucatszor fáslizni. Persze volt már így is, hogy megelőztek a mellékhelységre menet, mert én még a harisnyámmal szórakoztam… Szóval nincs spontán ugri-bugri. Viszont lassan bármelyik nővel felveszem a versenyt rövid távú, sprint combfix felhúzásban.
Ui: nem akarod magad harisnyában, kis gatyában látni a tükörben… (azóta csukott szemmel készülök a tusoláshoz)
Az megvan, hogy a Google felemelte a postafiójai méretét 4GB-ra? Meg van vmi “unlimited + 1 GB” opció, ami fogalmam sincs mi, de gondolom a PR osztály állhatott vele elő. Én ha nem is nagy, de azért Google evangelistának gondolom magam és k-ra nem értem, hogyan engedhetik meg maguknak, hogy a jó kis mobilos Gmail kliens csak az ingyenes email szolgáltatásuk felhasználói számára érhető el. És pl. én aki saját domain-jén használja a google levelezést (hosted mail, aka Google Apps for domains), az meg szop. És hiába jelentik be, hogy itt az új, 1.5-ös még jobb, még gyorsabb verzió ha az továbbra sem használható számomra. Csak jól felhúznak. Valaki nem fejtette vissza a mobilos Java alkalmazást, hogy a hosted account-okkal is használható legyen?
Ja és az megvolt, hogy mostantól akár IMAP protokolon keresztül is elérhetjük gmail fiókunkat? Ennek segítségével nem csak az inboxunk tartalmát tölthetjük le, de a gmail beállításaink szerinti foldereket v. label-öket is elérhetjük, a spam leveleket is egyszerűen ellenőrizhetjük, törölhetjük kedvenc levelező kliensünkből. iPhone fanboy-ok számára külön videó is van a beállítás elvégzéséhez.
Ha még nem is rendeztem gátfutóversenyt a többi sporttárssal a bel.klinikán, ma végre hazaengedtek. Mondván, innen már az otthoni ápolás is elég lesz, egyedül is el tudok végezni pár alapvető dolgot. Szóval klasszikusokat idézve elmondhatom újra:
(c) Rolls Frakció
A héten új játékosok érkeztek. Hatos számmal a 91 éves, csípőprotézissel tuningolt, favágás közben a fél szemét korábban elvesztő sporttárs mutatkozott be. Rá mondta a professzor: Aki a Don kanyart kibírta, az mindent kibír. Eleinte mintha kicsit több rivalda fényt szeretett volna, de aztán 2 nap alatt szépen beilleszkedett a csapatba és szép csöndben, kulturált módon halad előre ő is a gyógyulás útján. Holnap már haza is engedik.
Mostantól egyes számmal a környék Casanovája szerepel a csapatban, akinek 5 fia (nem tud hibázni) van, 5 különböző anyától, ill. feleségtől. Elmondása szerint 32 további élettárs van a skalpjai között és hát “szeretett kurvázni”. Este kitalálta, hogy ha telefonon érdeklődnének utána, akkor a nővér mondja azt, meghalt. Mert majd 9 kurva fogja keresni… Aztán vmi rohama volt, de szerencsére időben megkapta a gyógyszerét. Reggel a doki elmondta neki, hogy az első félidőt 6-0 -ra nyerte az ellenfél és össze kell kapnia magát ha nyerni akar. Azóta kicsit csendesebb.
Mellém, a négyes ágyra egy jó fej úr érkezett. Kölcsönösen örültünk egymás csendes, visszafogott stílusának. Kiderült serdülőként ő is a helyi vasutasban birkózott, csak sokkal jobb eredményekkel és tovább mint én. Mondjuk ez a fülén is látszik… Magamra nézve kicsit azért elgondolkoztató, hogy ő a komoly és józan sportos életével is az intenzívre került vmi szívritmus szabályzó beépítésre. Ideje lenne összekapni magam, mert az én szívem sem fogja tudni cipelni a zsíros seggemet. Persze az extrém szálkásító body-building meg a fitnesz Norbival kicsit odébb van, de ma a doki azt mondta felülhetek az ágyban. A lábam még mindig nem lógathatom a szélén, de már felülhetek. Mondták előre, de megélni nagyon fura volt, hogy mennyire elszokik a test a vér magasba pumpálásától. Felültem és közben a fejem kicsit émelyegve pörgött, szédült. De már ültem!
…
Ma délben, pont miközben az ebédünket fogyasztottuk, elment ketteske. Sosem találkoztam vele, csak a kettőnket elválasztó üvegtégla térelválasztón keresztül láttam néha karja körvonalait, ahogy felemeli. Csak a hangjáról ismertem. Az utolsó éjszakákon többször kellett hozzá nővért hívni, aztán csak a gép(ek) zaját lehetett hallani és ahogy szuszogva alszik. Csend. A hozzátartozók zokogása. Megáll a kézben a kanál.
Itt megy a pörgés
> Sam. Joe > ...
> Mithorn > Csanád > ...
> zephyr > punkdsi > ...
> Máté > ...
> zephyr > ...
> zephyr > constructor > Rolex-8 > ...
> Hedi > ...
> andris > Jofkov > zephyr > andris > ...