konnektor

Az utóbbi pár évben ha nem is éli reneszánszát a társasjáték, de van egy közönség, aki szívesen kísérletezik ilyen játékokkal, aki nem csak a PC meg a konzol előtt ülve szórakozik. Én pár éve kattantam rá a dologra, amikor egy angliai út előtt utána néztem, milyen táblás játékot lenne érdemes hozni, milyen játékok léteznek még a hazai hipermarketek játékosztálya kínálatán túl… Annyira sikeres lett az akkor importált Tongiaki, hogy több ismerősöm is magán importra adta a fejét. Tavaly óta pedig a kártyajátékok, főleg 2-4 játékosnál többel is jól működőek kerültek a figyelmem középpontjába. Így kaptam ajándékba egy Café International játékot Dániában élő rokonaimtól. A mostani balatoni hétvégén - amikor kibontottuk a csomagot - döbbentem rá, a dobozban csak dánul, finnül, norvégül és svédül találhatóak meg a szabályok… Sebaj, elő a mobillal, wap-os google, katt-katt és már le is töltöttük az angol nyelvű szabályokat. Persze, mint mobil ipari munkás, az én telefonomra és én kezdtem el felolvasni a tudnivalókat… három játékostársam számára akik egyformán angol szakot végeztek, köztük szakfordítóval és angol nyelvi doktorandusszal… Rendesek és elnézőek voltak a kiejtésemet illetőleg, nem forgatták a szemüket, nem fikáztak. Ha itt még nem éreztem volna magam kellemetlenül, akkor kb. a második bekezdésnél már igen… Társaságunk két meleg tagjának megpróbáltam előadni, hogy ebben a játékban 5 asztal van, mindegyik random húzva valamilyen nemzetiségű és minden asztalhoz ezzel egyező nemzetiségű vendégeket kellene ültetni. A játék szabályai szerint 1 nőt - 1 férfit felváltva, elkerülendő minden olyan szituációt, hogy 2 vagy több egy nemű vendég kerüljön egy asztalhoz… Nem is próbálkoztam magyarázkodni, hogy nem direkt készültem a tiszteletükre ilyen homofób játékkal. Minden esetre kíváncsi vagyok, ha legközelebb összefutunk felhozzák-e, hogy vigyem magammal a Café International-t.