Taxisofőr

Múlt héten csütörtök hajnalban (5.15) ott álltunk a római szállodánk előtt a sötétben és vártuk a taxit. Hazafele igyekeztünk, és ismerve az olaszok lazaságát, nem bíztuk a véletlenre a reptérre vonatozást/metrózást, úgy döntöttünk, hogy taxival megyünk a Fiumicino-ra. A szállodának speciális ára volt erre, elvileg megegyeztek egy taxis társasággal, hogy jutányos 50euroért (kb. 10 -zel volt több mintha tömegközlekedtünk volna) kivisznek. A taxi megérkezett, a taxis előzékeny és jól öltözött volt, aztán nekiindult a háromnegyedórás útnak. Észrevettem, hogy eleve 10euro volt a kiszállás az órán, de nem érdekelt, végül is elvileg a szálloda mindent zsírozott. Kiértünk a reptérre és 63 eurot mutatott az óra. Be is mondta az árat az úriember, mire megjegyeztük, hogy a szálloda 50-et mondott, és hogy ez megvan beszélve. Kisebb vita után mondtam neki, hogy kifizetjük, ha szerinte így fer, de helyette felbosszantotta magát a pizzazabáló és köszönés nélkül elhajtott. Csak pénzt akart, vagy tényleg nem tudott a dologról? Mindegy végül is, a konklúzió az, hogy valahogy mégiscsak mi éreztük magunkat rosszul… Remek. Öröm az ürömben, hogy a csekkolás közben beszéltünk az egészről, és eszembe is jutott a Sub bass szám 8 évvel ezelőttről, ahol más aspektusban játszódik le egy vita, az utas és a taxis között. Badár remekel. 2.27-től tesék nézni, hatalmas :D…

4 Responses to “Taxisofőr”


  1. 1 Greg

    Az “Éjszaka a földön”-re emlékszel? Amikor a római jelenetben Roberto Benigni a taxisofőrt alakítva egy szívbeteg papot szállít… na az a kemény! :) aki nem ismerné az nézze végig (youtube-on két részben van fent), egyre durvább a sztori…

  2. 2 zephyr

    Hogyne, hogyne, Poppernél néztük az egyik Szikis nap után videon, mekkora film… :D

  3. 3 Csanád

    Én akartam bemondani az Éjszaka a Földönt!!!!

  4. 4 Zsuzsi

    A szép az egészben, hogy ez a digó stílus egyik záró akkordja volt csak. Rájöttem, hogy nem vagyok elég laza hozzájuk…Igazából végig zavart ez a stílus, amit a leírtakban például a taxisofőr produkált, de a légkör viszont szenzációs volt, ami annyit jelent, hogy ahhoz a légkörhöz, amibe beleszerettünk, mégiscsak kellett az a lazaság, ami néha zavaró volt - 22-es csapdája.
    Róma pontozás:
    Plusz pontok:
    Az egónk agyonra volt símogatva a szálloda recepciósai által - szinte minden nap volt valami nyűgünk - lemerült az elem a tvtávirányítónkban, stb. - de iszonyú kedvesen kezeltek mindeféle hisztinket.
    Szenzációs közlekedés - két metróval az ÖSSZES látnivaló elérhető volt. Érdekes egy ekkora városnak elég kettő metró - nekünk nem :-) Sehol nem lekezelőek - iszonyó kedvesek voltak mindenhol az eredeti olaszok - egy-két bevándorló utcai árusnak voltak érdekes dolgai, de amúgy semmi gáz.
    Étteremben szalvétát az ölünkbe terítették, mikor kértem sót, nem csak odadobta elém, hanem meg is szórta és kérdezte, hogy mikor elég.
    Normálisak a ruhák árai - itthon nem szoktam nagybevásárlást csinálni két főre a Benettonban - ugyanezt kint símán meg lehet tenni - kb féláron vagy még olcsóbban!!
    TISZTASÁG - nem sterilség, mint Németországban, de amennyire kell, tiszták.
    Hihetetlen ízek, bár pizzát mi magyarok jobban csinálunk :-) - erről Péter írhatna egy hosszabb bejegyzést, nálunk ő a kulinaritás mestere
    Nincsenek zsebtolvaj özönlések, amire felkészítettek.

    Mínusz pontok:
    Reszkető lábbal szolgáltak fel, nehogy a végén ne kapjanak borravalót ezért gyorsan beleszámolták a számlába - magyarul az étel ára nem tartalmazza a szervírozást - fejenként 1,5-2 euró vagy még több, függően a helytől - ez egyébként meg volt említve az utikönyvben, csak a végén és egy hét alatt nem tudtam 500 oldalon átvergődni :-) amúgy a kiszolgálás profi volt.
    Nyitvatartási idő - elég későn értünk a Forum Romanumhoz (du öt körül) - ami egy fantasztikus hely és nem akartunk belépőt fizetni, ha csak egy fél órát van még nyitva, mert elég nagy területen van. Így meg is kérdeztük, hogy meddig van nyitva - mondták, hogy nyolcig - azon nevettem, hogy egy iszonyú terepen - kb Ópusztaszer kétszerese tele romokkal - hogyan fognak szólni, hogy záróra van - hiszen itt nem lehet a termeket végigjárni:-). Nos mi nyugodtan bementünk és nézelődtünk, minden romról elolvastunk mindent - még három óra. Egyszercsak, a háromnegyedénél tartottunk, amikor elkezedenek iszonyúan fütyülni síppal!! Nos, mindez hét órakor bekövetkezett - én azt hittem, csak figyelmeztetés, hogy majd készülődjünk kifelé,mert már csak egy óra van - tudjátok, mint a Corában a hangosbemondó - de nem. Ők véresen komolyan gondolták. Hétkor kíméletlenül kihajtottak minket. Lehet, hogy kezdődött a focimeccs.
    Éhes gyomorral a szállodában - megszokott dolog, hogy a szállodában “biztosan” minden drága, ezért ne vacsorázzunk ott. Hogy ennek ellenkezőjéről megyőzzenek minket kedves vendéglátóink - kiraktak a liftbe egy vonzó ételfotókkal teli A/4-es lapot, miszerint milyen ételek és árak vannak a bárban. Na, mi rendesen fel is lelkesedtünk rajta, mivel nagyon normálisnak tűnt az ajánlat és helyben is volt. Első este azzal utasítottak el minket, hogy a beszállító szabira ment és így nincs alapanyag a kajához - második estére már fogyott a kreativitásuk, ugyanezt mondták, majd harmadik este közölték, hogy igazából nem szokott lenni soha étel a bárban, csak ital. Erre rákérdeztünk a liftben lévő plakátra és azt mondta, hogy ő arról nem tud semmit. Úgyhogy jó kis forgalmat csináltunk a szomszédos étteremnek, ahol nem ment szabira a beszállító:-)
    A pontosság mindenekelőtt - úgy gondoltuk, hogy az aszfaltbetyárkodásból egy napra váltunk egy kicsit búvárkodásba és kiszemeltünk egy jó kis aquaparkot (itt is megköszönve recepciós kollégáink ötleteit, merthogy ők ajánlották). Ki is néztük a buszt, mivel Róma külterületén volt. Indulás 10.45. Odaérünk 10.30-ra, várunk - 10.45-kor semmi, kiírták, hogy 11.00-kor indul. Már feltűnt két másik utas is, úgyhogy megörültünk, hogy nem állunk rossz helyen, mivel sajnos az információnál nem tudtak segíteni - nyelvi akadályok - én nem beszélni olasz, ő nem beszélni angol és magyar sem :-(.
    Majd az egyik várakozó hölgy igen szép irodalmi olasz nyelven elmagyarázta, hogy 12.00-kor megy csak legközelebb busz, mert a szabadságolások miatt nincs elég sofőr. Magyarul vártunk másfél órát, de a végén nagyot fürdőztünk. (Amíg várakoztunk a váróteremben, bejött egy fickó és beüzemelte a szintetizátorát, amit most vett és próbálgatta - OTT MINDENKI ELŐTT - mikor jött a busz, összecsomagolt és felszállt :-D)

    Mit értünk olasz lazaság alatt:
    Buszmegálló mint olyan nem létezik - a városban egy nagy sárga tábla jelzi, ami előtt rendesen autók parkolnak és azokon kívül áll meg a busz - eszméletlen. Külső területen pedig a fa árnyékában vártuk a buszt, hogy visszajuthassunk Rómába a fürdőzés után.
    Buszindulás 10 óra 07, 13, 19, 25 - KI AZ, AKI EZEKET BETARTJA, KÖNYÖRGÖM!!!! Rendszeresen kimaradt egy-egy járat - oda se neki.
    Egyszer az egyik busz időben érkezett, tök boldog volt mindenki, felszállunk - indulás öt perc múlva - eltelik az öt perc - sofőrünk lent beszélget és cigizik, eltelt 10 perc - ekkor az egyik tűzről pattant menyecskének elszállt az agya és odament a söfőrhöz, hogy miért nem indulunk. Erre eldobta a cigit kelletlenül és elindultunk. Segíts magadon és Isten is megsegít!

    A fenti feljegyzések csak pillanatképek Európa egyik legszebb városának életéből és a teljesség igénye nélkül készültek - mindenki hozzáírhat a pluszhoz és a mínuszhoz is - szumma: mindekinek ajánlom, a mínuszokon csak nevetni kell, a pluszok viszont tényleg pluszok és ez volt az első város, ahol azt éreztem, hogy a történelemnek itt tényleg szaga van, ami érezhető, nem is kicsit!!!!!!!

Leave a Reply