
Most olvastam Józsi írását, amiben rendkívül jól összefoglalta, igazából mit is jelent az iPad. És ehhez tényleg kellett egy nap, hogy leülepedjen a sok információ, alábbhagyjon a beleálmodott, de mégis kimaradt extrák miatt érzett csalódottság. Első sorban nem a nekünk nerd-öknek szól az iPad, hanem ahogy Józsi is írja, azoknak, akik mindig minket nyaggatnak, ha valami nem úgy működik a PC-jükön (mac-jükön) ahogy szeretnék. Akik örülnek, ha csak egyet meg tudnak jegyezni abból a 3-4 lehetséges variációból, ami pl. mac-en rendelkezésre áll egy futó alkalmazásból való kilépésre. Kilépés? Megnyomod a HOME gombot. Ennyi.
Nem tudom tényleg ugyanolyan paradigma váltás előtt állunk-e, de egy érdekes párhuzamot vonhatunk az első Apple Macintosh bejelentésével, az első kereskedelmi forgalomban kapható, személyi számítógéppel, ami egeret és grafikus felhasználói felületet alkalmazott. A széles körben használt számítógépek előtte mind parancssori kommunikációval működtek, ismeretlen volt a “desktop metafora”. És a nerd-ök, akik akkoriban leginkább PC-ket használtak, prüszköltek, hőbörögtek, hogy minek ez az egér, meg a grafikus csicsa. Aztán a noob-ok akik nem voltak egy command line huszárok, végre úgy érezték, akár ők is tudnak használni egy személyi számítógépet. Egy nagyon hasonló változás előtt állunk. (igazából az első iPhone megjelenése óta itt dübörög) A számítógépek eleinte szobákat foglaltak, aztán egy nagyobb doboz formájában az asztalokra kerültek, beköltöztek az otthonokba, hogy aztán a technika fejlődésével notebook méretűre zsugorodjanak. Két éve már több laptop kerül értékesítésre mint desktop. És ahogy a laptop-ok egy személyesebb számítógéppé váltak asztali társaikhoz képest, úgy lehet egy még emberközelibb gép a tablet. És ehhez a még emberközelibb élményhez talán túl kell lépni a desktop metaforán. Egér helyett a saját ujjainkat használjuk a géppel való interakcióra. A változás végig itt volt előttünk, hiszen ahogy Spock kapitány és Tom Cruise a Minority Riportban sem egerezik, mi sem fogunk mindig…
Nyilván ekkor is sok megkérdőjelezhető döntést hozott az Apple, amikor az iPad-et tervezték. De azt még mi is, felajzott nördök is tudtuk, az általunk megálmodott cucc 1000 dollár körül indult volna. Az Apple nem csak méretében, felhasználói felületében, de árban is egy szélesebb kör számára elérhetőbb, könnyebben felvehető eszközt tervezett. Ha valóban új termékkategóriát tudnak vele teremteni, ha valóban új felhasználókat tudnak megszólítani, behúzni, akkor sok más cég fogja őket követni, egyre szélesebb kör igényét kielégítve. Aztán akkor majd mindenki megtalálja a magához leginkább közelállót. Az Apple a minimál utat választotta. Nem először…





Téptem a számat itt tegnap az előző postomban, de én is aludtam rá egyet. Elolvastam a Józsi postját, még readerből itt reggel, és azt kell mondanom, hogy igen, jó irányba gondolkozik erről a ketyeréről. S igen, én is az ellenszelet képviseltem, miért nincs rajta 20 csatlakozó, hogy kionfigurálgassam úgy ahogy tetszik, stb. Kocka lennék? Nem, csak ebben a nyamvadt számítástechnikában nőttem fel, itt mindenki mindenféle okosságot/fícsört elvár, akkor is, ha sohasem használja. Igen, jó fícsör volt pl a Sonytól PS3 szinten, hogy linuxot rá lehet telepíteni. Na most fél százalék alatt volt a kiohasználtsága, ezért kikapálták a fícsört.
Tegnap anyáztam, hogy nem nekem készült, ma sem változott semmi, de mégis el tudom fogadni, hogy a tömegnek lehet erre szüksége, és nem csak a marketing tolja le a torkukon…
Tetszik ez a vonal, mert ez is olyan mint a konzol, ami ellen a sok vérpc-s anyázik. Mert nem kell szarakodni, de ez azt jelenti, hogyha nem szarakodsz, akkor nem értesz hozzá. Annak idején amikor először lett pc-m, fogalmam sem volt arról, hogy mi az az autoexec.bat, de aztán megtanultam 15 évesen, és visszagondolva megvan a romantikája, hogy a memóriamenedzserekben állítgattunk, hogy xy program elinduljon, dehogy a gyerekemnek nem kívánom ezt, az biztos.
Hajrá Apple, nem kirekeszteni kell a tömeget, hanem bevonni ebbe a világba. Jobb lesz nekik vele.
A multi tasking hiánya talán a legfurább ezen a szinten, Józsinál írtam is egy kommentet, hogy kisebb képernyőn vajon hány ablakot tudsz kényelmesen/értelmesen egyszerre használni. Ha meg elfogadjuk, hogy kis képernyőn egyszerre egy alkalmazás használja a teljes felületet, akkor azért lehet nagyon közeli élményt produkálni. Amikor kilépsz egy app-ból, akkor az elmenti az állapotát, aztán amikor újra elindítod, akkor onnan folytatja. (nem előzmény nélküli ez a technika, hiszen a legendás, mára viszont elfeledett Palm OS is így viselkedett) Ehhez meg már egy olyan notification/trigger API kell, ami el-el tud indítani egy-egy “alvó” alkalmazást. (ha új üzeneted érkezett) erre ott van a Push API az iPhone-on, de azért még nem forrta ki magát. A lényeg, hogy nem a multitasking -ot akarják az emberek, csak belekapaszkodnak buzz word-ökbe, hanem megoldást akarnak egy problémára. Majd erre is megkapják. Addig meg lehet nyavajogni, mint amikor a command line helyett megjelent a GUI, hogy “jaj baaaz, nem tudom egyik program output-ját bele pipe-olni a másikba!” (már aki ezt érti. dos-on ez kb: dir | more)
Igazából persze lehetünk csalódottak, mert vártunk valamit. De mi akiknek bármiféle elvárásunk is volt az eszközzel meglehetősen kevesen vagyunk. Beszéltem 1-2 emberekkel, akiknek fogalmuk sincs hogy mikor van apple bejelentés (sőtt mi az az apple?!?!), és nem notebookkal fekszenek, és iphonnal kelnek. nincs macbookjuk, és nem is lesz mert azt látják hogy arany árban van, ráadásul rózsaszín sincs belőle. Viszont a most megjelent termékről azt tudják hogy valami nagyon durva dolog, ami még sosem volt, nagyon vékony, nagyon szép, és nem is olyan drága, jó lenne egy ilyen. szóval szerintem lesz egynéhány megtérő user akinek sem mac-je sem iphone-ja nem volt eddig, és örülni fognak neki. Mi több én is örülni fogok neki,ha másért nem is mert legalább lesz még 2 apple matricám…
Szóval gyorsan leszedem az SDK-t és írok valami értemet adót…
És hogy valóban mire is jó a tabblet? Lehet hogy még senki nem tudja, majd lesz valami ami értelmet ad neki. Az egérnek sem volt semmi értelme mielőtt kijött a quake
Én asszem fogok venni egyet.
Eddig a mi életünkbe az apple és az összes terméke egyetlen iPod touch formájában jelent meg. Greg nagy apple hívősége sem mozgatott meg különösebben.
Viszont azt veszem észre magamon, hogy egyre kevésbé van türelmem a technikai biszbaszokkal foglalkozni. Szeretek ugyan elbogarászgatni az neten, hogy megoldjam a problémámat a váratlanul lassuló böngészőről, meg hogy honnan tudnék új drivert szerezni az éppen nem működő kamerához, de azért egyre kevésbé érzem úgy, hogy nekem ez kell. (Persze biztos benne van, hogy egy éve szívok egy sony vaio notival, ami tiszta horror, és életem legrosszabb vétele volt eddig)
Ráadásul én régi PC-s gamer voltam, és valéamikor 6-7 évvel ezelőtt vettem egy ps2-t, mert relatív olcsó volt. Helyhiány miatt az asztali gépet be kellett cserélnem egy notebookra, abból meg egy gamer noti aranyárban volt akkor. Szóval vettem egy ps2-t szép lassan átáltam gamerkedni konzolni, és baromira élvezem a mai napig, hogy nem kell állítgatnom mindenféle izét, meg nem kell új videókártyát venni az új játékhoz. Ja, és szerintem rommá verném az akkori egér+billentyűzettel toluló énemet, most a kis béna kontrolleremmel.
Ezen felül egyre többször csak arra marad időm, főleg hétköznap, hogy a hírekt elolvasgassam, magánemailozzak, vagy mondjuk hülyeségeket irogassa ide a konnektorra.
Macerásnak érzem odaülni a géphez, vagy hurcolni magammal a lakásban.
Összességében elmondhatom, hogy az elkezsüölösödés (jó szó mi?) jeleit vélem magamon fefedezni egy ideje.
Úgy érzem, hogy nekem minden hibájával bejönne. Pont ezek miatt: kényelmes, fél óra-óra netezés, blog, videók, email, stb-re az ágyon fekve kényelmesen.