konnektor

Az utóbbi időben kipróbáltam pár játékot, ezekről röviden:

Castlevania: The Dracula X Chronicles
Annyi fórumot olvastam meg pozitív véleményt a játékról, hogy amikor a psp-s verzió bejelentésre került, nagyon megörültem. Kipróbálása után, rögtön az elején rájöttem, hogy a játék pokolian nehéz. Nem kicsit, nagyon. Másfél éve a Ghost n Goblins psp -s változatában (ami szintén a “nem könnyű” kategória) a feléig jutottam, pedig szerintem az nagy szó, tekintve a földhözcsapkodós mivoltát. Szóval most majdnem két órát eltöltöttem vele, és leginkább bosszantott. Vártam, hogy élvezni is fogom, de mire ez megtörténhetett volna meghaltam. Bosszantott azért is, mert közben nagyon jól nézett ki, hozta a szintet minden téren, és nagyon tetszett hangulatra. A mentési rendszere is pocsék, összességében ráhagytam. Ez nem élvezet, ez anyázás. (most beleolvastam a külföldi értékelésekbe, és más is panaszkodik…)

Sega Rally
Greg felizgulva, otthon heverészve (ugye most pár hétre pihenőre küldve) ezt tolja, én is kipróbáltam. Akkora sikert nem aratott nálam mint nála, időmérőkön köröztem már csak az irányítás megszokása miatt, nem rossz, nem rossz, de ennél semmi több, erős közepes. Maradok az Outrun Coast2Coast-nál PS2-n az arcade kategóriában, illetve lehet, hogy utánakeresek a psp-s változatnak.

Crash of the titans
Valaha ezt a sorozatot a róka főszereplésével a Naughty Dog fejlesztette (most az Uncharted Drake’s Fortune-t kalapálják lelkesen) de kikerült a kezükből, és folyamatos hanyatlás van -olvasni ezt a neten a rajongói oldalakon. Én személy szerint PS2 -n játszottam vele, az nagyon tetszett. Mivel semmilyen másikkal nem toltam előtte, nem volt viszonyítási alapom, mindenesetre innovatív volt és tetszetős, a nehézséget jól adagolta. A PSP -s változat ehhez képest szerintem visszalépés, nemcsak a grafika miatt. Mászkálós/gyüjtögetős/ölős gém, ami félig-meddig eredeti megoldásokat is tartalmaz, (irányítható szörnyeket pl) de ezek a tetszetős részek se tudják elvenni azt a laposságot, amit a folyamatos gyakás jelent, az ehhez tartozó framerate zuhanásokkal. Szóval egyrészről tetszik, másrészről nem, de 3-4 óra játék után mégis ráuntam.

Monster Hunter Freedom II.
Sosem játszottam a sorozattal, ennyit tudtam róla: “A szörnyvadászós játék amibe több 100 órát lehet beletenni”. Az első részt próbáltam psp-n egy éve, akkor nem kötött le, ezt az újat viszont úgy döntöttem kipróbálom. Jelenleg ott tartok, hogy a tréning küldetéseket tolom, meg szokom az irányítást. Egy óra teszt után a következők jöttek le. A játék psp-hez képest gyönyörűszép, hibátlan tiszta munka. Kidolgozottak, szépek a mozgások is, nem is láttam ilyet a kis gépen. Rengeteg a lehetőség, a “szimpla” szörnygyakáshoz képest sok is (csak viccelek, a játék több ennél bőven), tényleg nem egy fél órás kaland a buszon. Kíváncsi vagyok mennyire bonyolítódik túl az idő haladtával, illetve, hogy mennyire laposodik el. Mindenesetre ez a legígéretesebb a 4 játék közül, a Castlevania lehetett volna a másik befutó, de az értelmetlenül nehéz.
A net hangos volt a Capcom bejelentésétől, hogy a Ps2 n és Psp-n befutott MH sorozat folytatása Wii-re vándorol Ps3 helyett. A Dragon Quest után már meg sem lepődtem, mindenesetre a Ps tábornak jó hír, hogy a napokban olvastam, hogy a Capcom idővel hoz Monster Hunter-t a gépre, csak győzzük kivárni.